Pokorni Zoltán kedden délután „beugrott" Tótkomlósra. Beszélgetett dr. Garay Rita polgármesterrel, majd megtekintette a Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumot. No meg interjút adott számunkra.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, Budapest XII. kerületének polgármestere - egy kis kitérőt téve - március 2-án egy kis időt Tótkomlóson töltött.

- Nemrégen járt ezen a vidéken. Orosházán akkor oktatási témában találkozhattunk Önnel. Ez az út is erről szól?

- Ez már a kampány része - mondta Pokorni Zoltán. - Pár hete Dancsó Józsi barátomat jelöltként mutattam be. Most erre járva Feri (Takács Ferenc tótkomlósi alpolgármester - a szerk.) kérte, hogy álljunk meg. Még nem találkoztam az ország legfiatalabb és legcsinosabb polgármesterével, a tótkomlósi Jankó János iskolát sem láttam. Tótkomlóson kétszer is jártam már, de azok amolyan esti politikai fórumok voltak.

- Gondolom, reggelig tudna beszélni róla, de talán pár mondatba is belesűríthető: ha a Fidesz alakíthat kormányt, terveznek-e lényeges, de legalább karakteres változtatást a közoktatásban és a felsőoktatásban?

- Néhányat említek a számtalan tennivaló közül. Jóval nagyobb állami szerepvállalásra van szükség minkét területen. Egy példa a közoktatás helyzetére: nyolc éve a költségvetés egy elsős gyerek után 185 ezer forintot adott. Ennek az összegnek most több mint háromszázezer forintnak kellene lennie a pénzromlás miatt. Január elsejétől változtak a normatívák: ez az összeg most százharminckétezer forint... Az állam tolja le magáról az óvodák, iskolák fenntartását, az önkormányzatok kénytelen-kelletlen vállalnak nagyobb szerepet, s próbálják életben tartani ezeket az intézményeket. Ha már nincs más, akkor átszerveznek, bezárnak. Az elmúlt nyolc esztendőben kétezer-négyszáz iskolával történt ilyen. Ebből ezerháromszáz ellátási hely szűnt meg. Ez így nem folytatható. Olyan finanszírozási rendszert dolgoztunk ki, mely a béreket garantálja, s a béreken keresztül finanszírozza az oktatási rendszert. Ez csaknem a duplájára növeli a központi költségvetés, az állam szerepvállalását.

- A pedagógusok helyezte miként alakul?

- Az ő helyzetük mára tűrhetetlenné vált. Ez a pálya nem vonzó, nem ad méltó megélhetést, sem tekintélyt a dolgozóinak. Ha ezt nem rendezzük, semmilyen oktatáspolitikai programot nem lehet megoldani. Erre dolgoztuk ki a pedagógusok életpályamodelljét. Fontos a nevelés tereinek megerősítése. A kitüntetett nevelési színterekre is vonatkozik ez: a sportra, szakkörökre, kirándulásokra, énekkarokra, színjátszó körökre gondolok például, ahol a gyerekek a közös cselekvést tapasztalhatják meg. Ezeket újra kell teremteni. Ezek látszólag „luxuscikkek", pedig nagyon is fontosak: a szeretetet, a szolidaritást, a becsületet például ezekre a szintekre lehet átadni. Nem lediktálni, megtanulni kell a gyerekeknek, hanem át kell éreztetni velük. A mai gyerekek legnagyobb gondja a magányosság. Ezen kívül például korrigálni kell az osztályzást, az évismétlést, az érettségi, a felvételi vizsgák szabályozását. Át kell alakítani a tanárképzést.

- S mi lenne a felsőoktatásban?

- Ott is nagyobb szerepet kell vállalnia az államnak. De jóval óvatosabban érdemes hozzányúlni ehhez. A felvételit erősítenénk a kétszintű érettségi tényleges megvalósításával. A pedagógusképzésben tehát jelentős átalakításra van szükség: túl sok fiatalt veszünk fel oda, olyanokat is, akik egyáltalán nem akarnak tanítani. Szeretnénk, ha csak a közoktatási feladatok végzésére készítenék fel a hallgatókat. S hogy jóval ösztönzőbb legyen az e pályára felkészülés, jelentős ösztöndíjjal kell a legtehetségesebbeket idecsábítani. Finnországban egy évtizeden belül látványosan javították a pedagógusok munkájának színvonalát, megbecsültségét.

- Jól értem: az önök elgondolása sem feltétlenül négyéves időtávban való megoldást jelent?

- Van néhány olyan teendő, mely akár egy-két héten belül megoldható. Például: ne kaphasson jogosítványt, akinek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége; ne részesülhessen családi pótlékban, aki a gyerekét nem járatja iskolába. A feladatok többsége több évnyi munkát kíván - és sok pénzt. A pedagógus életpályamodell is ilyen, de ennek forrása most még nem áll rendelkezésre. Lehet, hogy jövőre sem lesz meg teljesen.

- Amikről beszéltünk, mind programelemek. Várható, hogy a kampányfinisre letesznek az asztalra egy formális, átfogó választási programot?

- Egy éve már elkészült ilyen. Április 12-én fogadjuk el a program egy következő, még inkább kimunkált szintjét.

- Ha Fidesz-kormány alakul, s felkérik rá, vállal központi államigazgatási szerepkört?

- Ez nagyon sok mindentől függ. Attól is, hogy milyen lesz a kormány szerkezete. Szóba kerülnek nagy csúcsminisztériumok. Ilyenben én nem látom a magam helyét. Ha van önálló oktatási misztérium: abban igen.

- Békés megyében most megkerülhetetlen annak megkérdezése: mit szól Kövér László Békés megyét érintő, elhíresült mondatához? Hallott róla?

- Valamit hallottam. Én nem a mondatokkal, hanem a gondolatokkal foglalkoznék. S a gondolatok arra figyelmeztetetnek, hogy változtatni kell, mert ha így megyünk tovább, akkor nem csak Békésben, hanem az egész országban kilátástalan lesz a helyzet.

 
Pokorni Zoltán dr. Garay Ritával